Programok, látnivalók

Templom-tó és romtemplom: A falu külterületén, a közút mentén található romtemplom a második világháború mementója. A történelemben a debreceni, vagy hortobágyi tankcsata (1944. október 9.) néven ismert egyik legnagyobb hazai harci ütközete Folyás környékén zajlott le. Ennek áldozata lett az 1892-ben Pánthy Endre nagyprépost által építtetett kis templom is.

Andrássy kastély: A kastélyt id. Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette 1880-1885 között. Tervezője Meinig Arthur. A kastély mögötti angolkertet is akkor létesítették, amit máig szépen gondoznak. A soktornyos épület neogótikus-romantikus stílusjegyeket hordoz. A kastély a Tisza partjához közel, magaslaton épült, így kiemelkedik a Tisza árterének lapályából. A parkot kelet felől maga a folyó határolja.

1241-42-es muhi csata emlékműve: A muhi, vagy Sajó menti csata 1241-ben zajlott. Ennek emlékére, a község határában, körülkerített, mesterséges dombon, jelképes sírhalmon fakeresztek láthatók.

Ónodi vár: A vár a falu és a Sajó között található. Egykor mocsaras környezetéből 5-6 méterre kiemelkedő kavicsos-homokos folyami eredetű teraszon fekszik. A környéken számos folyó és patak (Sajó, Hernád, Hejő, Szinva) található, melyek a középkorban nehezen megközelíthetővé, jól védhetővé tették az árvízmentes kiemelkedésen épült erősséget. A vár a Sajó átkelőhelyét és a kelet felé tartó fontos utakat védelmezte.

Kenyérgyári Tisza-holtág: A holtág környezete rendezett, családbarát kialakítású, nem horgászó családtagok számára is alkalmas kikapcsolódásra, aktív és passzív pihenésre.

Cukormúzeum: A gyár területén álló egykori "finánclaktanya" épületben tekinthetők meg a cukorgyártás történetét, elterjedését, technológiáját, a répacukor előállításának kifejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó személyek életét bemutató tárlók, vitrinek és tablók. Dokumentumok, tárgyak és fényképek segítségével követhető itt nyomon a szerencsi cukorgyártás évszázados története, valamint a gyári élet, életmód hétköznapjainak és ünnepeinek históriája.

Rákóczi vár: A 16. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Története elválaszthatatlan a város múltjától. A Hegyalja kapujának nevezett Szerencs vidéke a 13. században a Bogát-Radvány nemzetség szállásbirtokát képezte, akik egy bencés apátságot alapítottak a vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán.

Zempléni Múzeum: A Zempléni Múzeum a belső vár keleti szárnyának első szintjén található, bejáratához szépen helyreállított reneszánsz kőlépcső vezet. Állandó kiállítások: Rákóczi Zsigmond és kora, A képes levelezőlap története, Fery Antal ex librisei

Diósgyőri vár: A diósgyőri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyőr városában, ami ma Miskolc egyik városrésze. Már a 12. században állhatott itt vár; a mai, gótikus vár a tatárjárás után épült, fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme a legnagyobb volt Európában. Később a magyar királynék jegyajándéka volt, egészen a török időkig. A 17. század végére már lakhatatlanná vált, állapota egyre jobban leromlott. Régészeti feltárása az 1960-as években kezdődött meg. A 2010-es évek elején a várat elkezdték visszaépíteni eredeti állapotába, a helyreállított helyiségeket korhű bútorokkal rendezték be.

Állatkert: A Miskolci Állatkert és Kultúrparkban - korábbi nevén Vadasparkban - öt kontinens több mint 120 állatfajának közel 700 egyedét mutatjuk be látogatóinknak, különleges erdei környezetben. A fák között sétálva a Kárpát-medence vadon élő állatai mellett egzotikus fajokkal, ősi magyar és távoli tájakon élő háziállatokkal is megismerkedhetnek vendégeink. Az állatkert területe a Bükki Nemzeti Parkkal szomszédos, így annak természetes növény- és állatvilágából is ízelítőt nyújtunk

Sétáló utca: A Széchenyi István utca, a helyiek szóhasználatában szinte kizárólag Főutca, Miskolc belvárosának legjelentősebb és egyben egyik leghosszabb útja. Az út 1984 óta teljes egészében sétálóutca. A Széchenyi utca a Városház térről indul, és az Ady-hídig, azaz a Király/Ady Endre utcáig tart. A Főutcát lakó- és üzletházak szegélyezik, ezek közül több történeti fontosságú, műemlék, vagy helyi védelmet élvez, némelyikük látványosabb, mások szerényebb megjelenésűek. Többjük eredeti funkcióját már elvesztette, de más célra változatlanul használatban van.

Tündér Kert: Az egykor elhanyagolt terület a közelmúltban megújult, ligetek, virágok, gyönyörű pázsit díszíti. A közösségi oldalakon pedig sorra osztanak meg képeket a kertről, amely folyamatosan bővül, szépül. A miskolci Tündérkertben az is szerelmes lesz, aki még sosem volt, ha másba nem, hát magába a szerelembe. A romantika virágzik minden egyes szegletében. Az ellentétek felkorbácsolják az érzékeket: mozgalmas, mert annyi látnivaló ömlik elém, és egyben békés, hiszen a növények rendezett sorain megnyugszik a szem. Virágok tömkelege, színesek, illatosak, felfuttatott rózsák, kacsák a vízben, csábító zöld gyep és gyermekkorom elmaradt bunkere a faágak között. A természet harmóniában az emberrel.

Palota szálló: A híres szálloda 1925 és 1929 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Mayer János, akkori földművelésügyi miniszter avatta fel. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás étterem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületektől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal.

Vízesés: A Palotaszálló építése előtti beszámolók már említést tesznek a Szinva patak eredeti vízeséséről, ami a Palotaszálló építése, illetve a tereprendezési munkálatok elvégzése előtt a Garadna patakkal együtt ömlött a Hámori-tóba. A 20 m magas vízesés létrejötte nem természetes, a Palotaszálló építése miatt el kellett terelni a Szinvát. A sétányról, ami nagyjából a vízesés felénél éri el a vízesést, a korlát mellett egy ösvényen biztonságosan le lehet jutni a vízesés alá. Mivel a vízművek a Szinva vizének jelentős részét elvezeti a szárazabb hónapokban a patakmederben csak nagyon kevés víz folyik, ezért, ha a túlzottan száraz időjárás úgy kívánja, a tóból emelnek át ide annyi vizet, hogy a vízesés látványa megmaradjon.

Hámori-tó: A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastóként. A jelenlegi méretű tavat 1810-ben hozta létre a kohászat állandó vízellátása érdekében Fazola Frigyes. A gyár vízgazdálkodásában a tó igen fontos szerepet játszott: vízállását naponta mérték, a zsilipek nyitását gondosan följegyezték. A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. Partján a Neptun Búvárklub épülete található. A tó egyik partján vezet a Bánkútra vezető autóút, a másik oldalon festői sétány található. A völgyzáró gáttól nem messze, a völgy déli oldalában fakad az Eszperantó-forrás vize, ami az erdei vasút alatti átereszen átfolyva jut a tóba.

Kossuth tér: A debreceni Kossuth tér a megyeszékhely belvárosának szívében helyezkedik el, annak egyik legfontosabb tere, fontos középületekkel. Keresztülhalad rajta a Piac utca, Debrecen egyik legfontosabb utcája.

Debreceni Református Nagytemplom: A debreceni református nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb épülete, 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma, ezenkívül a legnagyobb protestáns templom is az országban. A Magyarországi Református Egyház jelképe, miatta nevezik Debrecent gyakran „kálvinista Rómának”. 1805 és 1824 között épült, klasszicista stílusban, a Kossuth tér és a Kálvin tér közt áll, a belvárosban.

Debreceni Egyetem főépülete: Az 1927-1933-ban eklektikus-neobarokk stílusban épült impozáns főépület üvegtetős díszudvarát árkádos folyosórendszer futja körül, melynek falán a leghíresebb professzorok és diákok neve olvasható. Az épület előtt tágas, francia stílusú park található, melynek szökőkútjában a hagyomány szerint minden végzős diák megmártózik. A park két oldalán található szobrok a reformáció debreceni személyiségeinek állítanak emléket.

Nagyerdő: A debreceni Nagyerdő területén különleges védett növényfajok és állatok élnek, nevét hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta. Az erdőt a 18. században parkká nyilvánították, majd 1939-ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe. Látnivalói: Békás-tó, Millenniumi játszótér, Medgyessy sétány (neves írók, költők szobraival), Nagyerdei Gyógyfürdő, Aquaticum Élményfürdő, Nagyerdei Strand, Csónakázótó, Nagyerdei Kultúrpark, Debreceni Vidámparki Kisvasút, Jégpálya, Sportcentrum, Oláh Gábor utcai Sportcsarnok, Nagyerdei stadion, Ötholdas Pagony (Játszótér), Egyetemi park, Botanikus kert, Ködszínház

Állatkert: A debreceni Nagyerdő varázslatos fái közé megálmodott intézmény 1958 óta várja vendégeit. A vidéki kertek sorában elsőként alapított állatkert az elmúlt évtizedek alatt szervesen beépült a város és az erdő életébe. Az alapítás kori kicsiny terület bővülésével ma már 17 hektáron mutatja be öt földrész 164 fajának mintegy 870 példányát.

Déri Múzeum: A Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye. A történeti formákkal épült múzeum – előtte Medgyessy Ferenc szobraival – Debrecen belvárosának ékessége.

Ezeréves” szőlészeti-borászati kultúra.

Tokaj-Hegyalja természeti erőforrásai unikális adottságokkal rendelkezik. A vulkanikus kőzet, az ásványi anyagokban gazdag termőtalaj, a különleges mezoklíma által kialakult termőhelyek hozzájárulnak a mai napig fennmaradt kivételes szőlő és borkultúrához. A terület a világ első zárt borvidéke volt, az 1737-ben született királyi rendelet felsorolta azon településeket, amelyek határában a tokaji bor előállításához alkalmas szőlő termelhető. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a terület évezredes egysége indokolta, hogy a borvidéket a világörökség részévé nyilvánítsák. Jelenleg 5500 hektáron, jellemzően vulkanikus talajon termelnek szőlőt. A furmint és a hárslevelű ma a borvidék két legfőbb szőlőfajtája, továbbá jellemző még a sárgamuskotály, a kabar, a zéta, és a kövérszőlő. Tokaj szerepe a nemzetgazdaság szempontjából is jelentős, hiszen közel 600 borászat található a területén, szőlőtermeléssel pedig mintegy 15 ezren foglalkoznak.

Világörökségi Bormúzeum – Tokaj

A Világörökségi Bormúzeumot a város egy régi romos és elhagyatott épületéből alakították ki, a felújításával Tokaj kulturális negyede új fényben díszeleg.

Nyíregyházi Állatpark

Sóstó ZOO = 500 faj + 5000 állat + 30 hektár. A legek állatkertjének is nevezett Nyíregyházi Állatpark egy 30 hektáros tölgyerdőben található, ahol 500 faj 5000 egyede él természeteshez közeli kifutókban.

Sóstógyógyfürdő

Sóstógyógyfürdő Nyíregyháza városközpontjától alig 6 kilométerre található gyógyvizéről híres fürdőhely, mely a várost övező tölgyerdő szélén, a szikes vízű tó körül fekszik.

Aquarius Élmény- és Parkfürdő

Az 1,7 hektáros fürdőkomplexumban ez mind rád vár: hullámmedence, csúszdák (kamikaze, családi, óriás-, black hole, vadvízi, verseny- és elefántcsúszda), sodrófolyosó, gyermekmedencék, inka romtemplom, kincses sziget.

A Hortobágyi Nemzeti Park az ország legnagyobb és legrégebbi nemzeti parkja, sokak szemében Magyarország esszenciája, a magyar puszta szinonimája. A Hortobágy a Világörökség része, számos látnivalót kínál a látogatónak a pusztai kocsikázástól a lovagláson, kerékpározáson, kisvonatozáson keresztül a vadasparkig, madárkórházig. 

Kilenc lyukú híd

A község műemlékei közül a leghíresebb a Kilenclyukú híd melyet a fahíd elődök után 1827-ben Povolny Ferenc tervei alapján kőből építettek meg klasszicista stílusban. 1833-ban készült el.